Márciusi szakkör

Felnőttekkel együtt 30-an gyűltünk össze március első szombatján az “Otthon az erdőben” pályázat nyitó összejövetelén. ,4 fős csapatok alakultak, akik remélhetőleg egész tavasszal együtt tevékenykednek majd. Név, csapatkapitány és más tisztségviselők megválasztása után az előzetes feladatként kapott szarka-kérdésbenhangzottak el érvek pro és kontra.

Az iskola gyönyörű platánfáján ugyanis fészket rakott ez az elegáns fekete-fehér frakkot viselő madár, és szerettük volna tudni, hogy ez öröm-e vagy bánat, hasznos-e vagy káros nekünk. Sok szakkörös nézett utána a feladatnak. Dicséret illeti őket érte. A mellette szólók elmondták, hogy élősködőket is pusztít, elhullott állatokkal is táplálkozik. Az ellene érvelők szerint azért káros, mert fészekrabló, tojások, fiókák is szerepelnék az étlapján. Abban állapodtunk meg, hogy természetesen öröm a jelenléte, üde színfoltja kopár udvarunknak. De elszaporodva nagyon sok kárt okoz, ezért az erdészek fontos feladatai közé tartozik az irtásuk.

Egyéni és csapatversenyt hirdettünk a szakkör tavaszi programjaira. Következő témánk az erdő volt. Mit jelent nekünk az erdő? A gyerekek elsősorban az erdőnek, mint élőhelynek, otthonnak a szerepét hangsúlyozták, illetve az ember számára, mint a pihenés, nyugalom fontos helyszínét emelték ki. Kevésbé került szóba az erdő gazdasági jelentősége, amelyet a fa felhasználása, a vadgazdálkodás, stb. jelent. Az erdőtől eljutottunk a fáig, mint a legfontosabb növényhez  ezen az élőhelyen. A szakkörösök szépen felelevenítették a környezetismeret tantárgy keretében tanult ismereteiket e témában. Megismerkedtünk a fa életének egyes állomásaival a magtól a kidőlt, korhadó törzsig. Kézbe vettük az “Élet szigete” című határozó kiadványt, ahol egy fa “ruhájának” változásait követhettük nyomon a négy évszak során, illetve a fát, mint élőhelyet használó élőlények sokaságát ismerhettük meg. Megfigyelési napló vezetését kezdtük el. Elsőként az iskolaudvar platán és juhar fáján végeztünk megfigyeléseket. Kerületet mértünk, levelet, termést figyeltünk (még tavalyit), kéregrajzot készítettünk. Felfedeztük, hogy a nagyítóval nem csak életnyomokat lehet keresgélni, de jól jöhet akkor is, ha tüzet szeretnénk gyújtani, de otthon felejtettük a gyufát. Sajnos ez a módszer csak napos időben működik. Egyenlőre. E helyen is szeretném minden tüzeskedő szakkörös figyelmét felhívni arra, hogy amit megtehettük felnőttek felügyelete mellett a betonos iskolaudvaron, elszáradt levéldarabkákkal, azt szigorúan tilos az erdőben megismételni. Tüzet okozhat! Mozizással folytattuk a délelőttöt. Olyan életnyomokat nézegettünk élőben és fényképeken, amelyekkel a nyitott szemmel, figyelmesen kiránduló találkozhat a természetben még akkor is, ha magát az állatot nem látja. Csak néhány percünk maradt a következő túra útvonalának virtuális bejárására. Két hét múlva készülünk a Sápi halastavak-Kotlina-völgy-Maglód távolság leküzdésére, ahol a csapatok két fontos feladata lesz életnyomok után kutatni és az udvar fái után egy erdei fát is alaposan megismerni. Szeretettel várunk mindenkit március 17-én!

Kati néni