Decemberben a Budai-hegyekben

Budaörs, 2012. december 8.

Idei utolsó utunkon együtt kirándult minden korcsoport. Kicsit ijesztgetett bennünket az időjárás, de utólag elmondhatjuk, hogy az évszaknak megfelelő, kibírhatóan hideg, havas, tiszta idő fogadott minket a buszról leszállva Budaörsön.

A házak közül kiérve pedig az út egy meredek kaptatóval kezdődött, hogy aki fázott odáig, az biztosan kimelegedett a leküzdése közben. A tervezett útvonaltól annyiban tértünk el, hogy nem Budakeszin fejeződött be a túra, hanem egy nagy kört tettünk meg, így kiindulási helyünkre, Budaörsre érkeztünk vissza. Nagyon szép helyeket érintettünk, a fák közül kibukkanva többször is gyönyörű kilátás fogadott bennünket. Néhol csúszott, voltak nagy esések, de a tömérdek ruha alatt meg sem éreztük. Mindig öröm, ha állatokkal találkozunk kirándulásaink során, most egy sérült őz látványa okozott, nem örömet, inkább szomorúságot: csak tehetetlenül figyeltük vergődését. A fekete fenyvesek között nyitott szemmel bandukolók állatnyomokra isbukkanhattak. Az egy héttel korábban szakkörön megfigyelt rágásnyomokat fedezhették fel a tobozokon. A Németh Szilvitől hallott ismeretek birtokában ,most már pontosan meg tudtuk állapítani, hogy egér, mókus vagy harkály csemegézett az erdőben.

Az út végére kellemesen elfáradtunk.  Kesztyű nem maradt szárazon, de a biztonsági okokból elcipelt váltócipőre és –zoknira szerencsére nem volt szükség. Reméljük, hogy bebizonyosodott (azok számára, akik eljöttek, biztosan), hogy decemberi zimankós időben is csodálatos élményeket tartogat a természet és nem kell „belehalni” egy kis hidegbe, gyaloglásba, erőfeszítésbe.