Februári kirándulás
FIGYELEM!!!
A szombatra (02.23.) tervezett kirándulást elhalasztottuk egy héttel (03.02) az időjárás bizonytalansága miatt. Minden tudnivaló ugyanaz. Ha valaki befizette a kirándulást, de nem jó a jövő heti időpont, hétfőn visszakapja a befizetett összeget. Jelentkezni lehet még a jövő hét keddig.
Utolsó téli túránkon Budakeszi környékére készülünk. Egy jó órányi távolságra tőlünk remek kirándulóhelyek sorát találjuk. Ezek közül szeretnénk megmutatni néhányat. A busz a Budakeszi-völgyben található Szépjuhásznénak nevezett helyen tesz ki bennünket. A mondák szerint Mátyás király nem csak igazságosságáról, furfangjairól, álruhás bolyongásairól volt nevezetes, de a nőket is nagyon tisztelte.
Egy vadászat során itt ismerkedett meg a juhász szépséges feleségével, és e találkozás emlékét őrzi a név. Híres vendéglő is állt egykor ezen a helyen, de ma már csak egy büfé őrzi az emlékét. A közelben a hegyoldalban volt a budaszentlőrinci pálos kolostor, amelynek már csak az alapjai állnak. Ugye emlékeznek rá az októberi kirándulók, hogy a klastrompusztai kolostor is a pálosoké volt, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend?
Innét indulunk felfelé a két Hárs-hegy meghódítására. A Budai-hegység alapkőzete a mészkő és a dolomit, amelyre itt homokkő és lösz rakódott. A szakkörön szó volt róla, hogy ez mind úgynevezett üledékes kőzet. A homokkő és a lösz mechanikus úton, aprózódással keletkezett a szél, csapadék, élőlények, stb. hatására, míg a mészkő és a dolomit a vegyi üledékes kőzetek közé tartozik amely a tengeri állatok (csigák, kagylók) meszes vázából jött létre az évmilliók során.
Először a Nagy-Hárs-heget másszuk meg, melynek 454 méteres csúcsán áll a Kaán Károly-kilátó, ahonnan körpanoráma tárul a látogató elé. A kilátó alapzata kőből, a többi szint fából épült. A hegy északkeleti oldalán, közvetlenül a csúcs alatt nyílik a Bátori-barlang. Tovább folytatjuk utunkat a hegy kistestvéréhez, a Kis-Hárs-hegyhez. Ez 362 méteres magasságig nyújtózkodik, amit megtoldottak még egy 6 méter magas kilátóval, melyet tervezőjéről, Makovecz Imréről neveztek el. Azon kívül, hogy a kilátásban gyönyörködünk a csúcsokról, ezeken a helyeken kisebb csapatokban tájékozódási feladatokat kaptok majd.
Ez a kirándulás a kilátók napja lesz, harmadiknak tartogatjuk a legszebbet, a János-hegy tetején álló Erzsébet-kilátót. A nemrégiben 100. születésnapját ünneplő épület II. Ferenc József hazánkban népszerű feleségéről, Sissyről kapta a nevét, aki szívesen kirándult errefelé. A János-hegy a Budai-hegység második legmagasabb csúcsa (a Nagy-Kopasz után), egyben Budapest legmagasabb pontja és egyik legismertebb kilátóhelye. Gyönyörű kilátás nyílik az 527 méter magas csúcsról. Az eredeti tervet Schulek Frigyes (főműve a Halászbástya) dolgozta át neoromán stílusban. A négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony 23,5 méter magas. Az épület tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel.
A János-hegyen 160-180 éves bükkös és kocsánytalan tölgyes erdő maradt meg napjainkig. A gyertyános-tölgyesekben a Budai-hegység első kora tavaszi virága, a téltemető virágzik.
Jó hír, hogy három hegy megmászása után túránk hátralévő részében csak ereszkedünk. A gyermekvasúttól, mely addigi utunkat lépten-nyomon keresztezi, érzékeny búcsút veszünk a János-hegy megállónál. A vonat Normafa felé kanyarog tovább, ezt a szép kirándulóhelyet mi most kihagyjuk és Makkosmária felé vesszük az irányt. Nevét egy legenda szerint arról kapta, hogy az itt álló kisebb kápolna a törökdúlás idején elpusztult, és a benne őrzött Szűz Mária képet a környékbeliek egy tölgyfa törzsére akasztva őrizték. A ma itt található Mária kép az eredeti festmény másolata. A rét szélén épült trinitárius templomot 1748-ban alapították. A templom és a kertjében alapított temető keresztény zarándokhelynek számít. A makkosmáriai rét kedvelt erdei pihenőhely hatalmas fákkal, padokkal.
A közelben kezdődik túránk utolsó szakasza, a Mária-szurdok. Az egykor víz által kimélyített elkeskenyedő ösvény a kanyonban néhol kb. 30 méter magas sziklafalak között vezet át. Számtalan ritka gombafaj, sziklanövény, moha, páfrány és zuzmó található itt .A térségben egyedülálló több száz méteres összefüggő hóvirágmezőt rejt a szurdok. A sziklák kőzete mészkő gyönyörű gömbölyded kalcit zárványokkal.Az itt található Mária sziklák Budakeszi ősi kegyhelye, zarándokhelye. A környékbeliek „Nagy Mohos”-nak hívják a meredek sziklafal tetejét, melyről szép kilátás nyílik a Csík árok a Hidegvölgy a Mamutfenyők és a Nagy Kopasz irányába. 
A szurdokon keresztül érkezünk meg Budakeszi határába, ahol biztosan jól esik majd megfáradt, átfázott testünknek a busz melege és kényelme.
A tervezett táv erőnléttől 10-15 km. Nagyon szép út lesz, gyertek el!
Útiköltség a kitűzővel 1100Ft.
Indulás reggel 8-kor a nyaralói iskolától, hazaérkezés 17 óra körül.
Jelentkezés az osztályfőnököknél (felsősök Jandó Gabi néninél) február 19-ig (keddig).
Ne felejtsétek el, hogy utána síszünet, ezért nagyon fontos, hogy keddig mindenki eldöntse, ha jönni akar.
Minden korosztályt szeretettel várunk!
A következő kirándulásunk a budai hegyekbe vezet február 23-án
Szépjuhászné – Nagy-Hárs-hegy – Kis-hárs-hegy – János-hegy – Makkosmária – Máriaszurdok – Budakeszi útvonalon.
Az autóbusz és a kitűző költsége 1100Ft
Jelentkezés február 19-ig (utána síszünet) az osztályfőnököknél.
Minden korcsoportot szeretettel várunk.