Maszatkák áprilisi kirándulása: Dobogókő – Zsivány-sziklák – Pilisszentkereszt – Dera patak szurdokvölgye
Maszatkák áprilisi kirándulása: Dobogókő – Zsivány-sziklák – Pilisszentkereszt – Dera patak szurdokvölgye
Dobogókő Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, 700 méter magasan fekszik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak, például a Rám-szakadék.
A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. Itt épült az ország első hegyi menedékháza, melyet Eötvös Lorándról neveztek el. Épületében ma turistamúzeum működik és itt hozták létre 1923-ban a mai Magyarország első sípályáját.
Dobogókőről dél felé indulunk, vagyis a lankás oldalon, a kék jelzést követjük. Másfél kilométer megtétele után érjük el a Zsivány-sziklákat, ahol első pihenőnket tartjuk majd. Az erdőben megbújó hatalmas sziklák csodálatos élményt nyújtanak. Gyönyörűek, de veszélyesek! Az út felől úgy tűnik, könnyedén fel lehet szaladni a tetejére, a túloldalon meg le. De a látvány csalóka: a túloldal nem lankás lejtő, hanem meredek sziklafal. Csak fokozott óvatossággal közelíthető meg!
Túránk következő állomása Pilisszentkereszt (szlovákul Mlynky, jelentése malmocskák). A település határában ciszterci apátság romjai találhatók. Itt temették el II. Endre király meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét. A tragédiát Katona József dolgozta fel Bánk bán című drámájában, Erkel Ferenc pedig operát komponált belőle.
A templom és a hozzá tartozó kolostor a tatárjárás és a törökdúlás idején megsemmisült. Mária Terézia felvidéki szlovákokat telepített le az elnéptelenedett településen. A terület a pálos rend tulajdonába került, akik a Szentkereszt elnevezést adták a falunak, ebből lett később a Pilis közelsége miatt Pilisszentkereszt.
Végül utunk legszebb része következik, a vadregényes Szurdokvölgy, melynek mélyén a Dera patak folydogál, amely a Pilis mészkőszirtjeit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonal mentén másfél kilométer hosszú, szurdokszerű, meredek völgyet vájt ki magának az idők során. A hol eltűnő, hol újra felbukkanó patak a szurdokvölgy nagyobb területén hangos csobogással száguld végig egészen Szentendréig, ahol végül a Dunába torkollik
A meredek szurdokvölgyben százéves bükk- és juharfák között bolyongva gyönyörködhetünk a néhol eltűnő, néhol előtörő búvópatak hömpölygő vize által kialakított zúgók, kis vízesések tarkította tájban, a patakot pedig a természeti erők által gömbölyűre csiszolt sziklákból álló átkelőkön, valamint a nyolc, folyón átívelő romantikus fahídon szelhetjük át
A Duna-Ipoly Nemzeti Park több mint hatvanezer hektáros, fokozottan védett területén a szurdok mélyén kanyargó turistaösvényeket tanösvény követi, melyek fontos információval szolgálnak a hely különleges növény- és állatvilágáról.
Mindenkit szeretettel várunk április 20-i túránkra. 8 órakor indulunk a nyaralói iskolától, 17 óra körül tervezzük a hazaérkezést. A szükséges felszerelés mellett váltócipő és zokni ajánlott. Jelentkezni 1200Ft útiköltség befizetésével lehet az osztályfőnököknél április 17-ig.