Alapszabály

A MAGLÓDI SZABADIDŐ- TERMÉSZETJÁRÓ ÉS SPORTEGYESÜLET
(MASZAT SE)

ALAPSZABÁLYA

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezéseinek megfelelve, a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a sportegyesület (a továbbiakban: egyesület) alapszabályát, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) alapján a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva:

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Maglódi Szabadidő- Természetjáró és Sportegyesület

2. Az egyesület rövidített elnevezése: MASZAT SE.

3. Az egyesületnek nincs idegen nyelvű elnevezése.

4. Az egyesület székhelye: 2234 Maglód, Bethlen u. 5.

5. Az egyesület formája: sportegyesület.

6. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsort az alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.

7. Az egyesület honlapjának címe: www.maszatok.hu.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1. A MASZAT SE a 2012. július 21-én megalakult, TE 6434 száma alatt a Pk. 60048/2013/1/I., 2013. 03. 29. sz. határozattal nyilvántartásba vett Maglódi Szabadidősport- és Természetjáró Egyesület (MASZAT) jogutódja, annak átalakulásával jött létre. A MASZAT a természetjárás, a természet- és környezetvédelem alapján önkéntesen szerveződő, illetve ezek szellemében működő, különösen a Maglód környéki gyalogos turizmus előmozdításához hozzájárulni kívánó társadalmi szervezetként működött sportegyesületté való átalakulásáig.

2. Az egyesület tevékenysége: a MASZAT SE Maglód és vonzáskörzete területén szervez sportprogramokat, a szabadidősporthoz köthető rendezvényeket, túrákat. Célja a rendszeres sportolás, testedzés biztosítása, illetve az ilyen igények felkeltése. Bekapcsolódik a város és a régió sportéletébe, továbbá kiegészítő tevékenységként az ehhez kapcsolódó kulturális életbe is tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása révén.

3. Az egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. (A sportlétesítmények használata, illetve működtetése az egyesület alaptevékenységének minősül [Stv. 17. § (1) bek. b) pont].)

4. Az egyesület céljának megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységet fejti ki: [Ectv. 34. §(1) bek. a) pont]

Közhasznú tevékenység Közfeladat megnevezése Jogszabályhely
A természetjáráshoz kapcsolódóan természetvédelem, környezetvédelem oktatása gyermekek számára A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről: 64. § (1)
A városi közterület tisztaságát elősegítő akciókban való aktív részvétel A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről: 21. §
Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek elősegítése, túrák, táborok szervezése Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása 2004. évi I. tv. a sportról:
49. § c)–e)
Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek elősegítése, gyermekek, az ifjúság részére Sport, ifjúsági ügyek 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól:
13. § (1) 15.

III./A

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

            1. A MASZAT SE – a törvényben megállapított eltérésekkel – az Ectv. és a Ptk. szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése [Stv. 16. § (1) bek.].
            2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
            3. Az egyesület keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket [Stv. 2. § (1) bek.].
            4. Az egyesület céljainak elérése érdekében szakosztályokat működtet. A jogelőd MASZAT tagjai a MASZAT SE túraszakosztályaként folytatják tevékenységüket.

         

         

         

         

        III./B

        Programok szervezése

        1. Az egyesület elnöksége az éves programjavaslat összeállításakor figyelembe veszi tagjainak véleményét, javaslatait, illetve önálló programkezdeményezéseit és aktivitását egyaránt.
        2. Az Elnökség úgy állítja össze az éves munkaterv-javaslatot, hogy az maximális lehető­séget nyújtson a tagok feladatvállalására. Kizárólag olyan programot vesz be a tervbe, amelynek kezdeményezői vagy a szervezésbe becsatlakozók révén előre meg­vannak a felelősei, és szervezői, illetve a költségvetése és a fedezete.
        3. Az Elnökség évente kétszer tart programalkotó elnökségi ülést. A decemberi elnökségi ülésen dönti el a következő évi prioritásokat az erre a célra rendszeresített űrlapon november 30-ig beküldött, részletes leírást és költségvetést is tartalmazó program­javaslatok megvitatásával a rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrások figyelem­bevételével.
        4. Az év második felében még vagy időközben újonnan rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrások függvényében az augusztusi elnökségi ülés az augusztus 1-jéig beküldött kiegészítő programterveket még beépítheti pótlólag az éves munkatervbe. Felvehet olyan programokat, illetve projekteket is a következő évi tervbe, amely több mint 4 havi előkészítő munkát igényel.
        5. Az elnökség negyedéves aktuális ülésein (azaz a decemberi és augusztusi programalkotó üléseken is) beszámoltatja egyrészt a futó programok felelőseit az aktuális projektek, programok időarányos feladatairól, és dönthet, illetve javaslatot tehet további szükséges kiegészítésekről. Másrészt pedig beszámoltatja a lezajlott programok felelőseit is a végzett munkáról. A beszámoltatás egyaránt kitér a tervezet és a lezajlott program esetleges különbségeire, pozitív és negatív tapasztalataira, illetve a költségvetés pontos teljesítésére és utólagos véglegesítésére. A beszámolók rövid összefoglalóit írásban is be kell nyújtaniuk a felelősöknek a szóbeli beszámolással egy időben, amit ez Elnök éves beszámolója készítésekor felhasznál.
        6. Az Elnökség ösztönzi, hogy lehetőleg egységes elégedettségi felmérések tükrözzék az adott programon, illetve projektben résztvevők véleményét, amit figyelembe vesz az értékeléskor és hasonló programok későbbi szervezésében egyaránt.
        7. Az Elnökség által elfogadott programoknak legalább 1, de legfeljebb 2 felelőse kell, hogy legyen. A szervezői létszámot a program nagysága függvényében szabja meg a felelős(ök)nek az Elnökség a programalkotó üléseken. Az Elnökség további kiegészí­téseket is kérhet a programok javaslattevőitől, mielőtt azokat felveszi az éves tervbe.
          A be­­nyújtott tervezetek lehetnek:
          1. konkrét programok (például túrák, versenyek, egyéb rendezvények)
          2. vagy konkrét időponthoz nem köthető, hosszabb időn keresztül megvalósí­tandó projektek.
        8. Az Elnökség ülései nyilvánosak, de a benyújtott és az aktuális programok felelőseit tanácskozási joggal külön, személy szerint is meg kell hívni az adott elnökségi ülésre.
        9. A közgyűlés elé terjesztendő éves tervről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel szavaz. Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell tartani vagy a kérdést elvetettnek kell tekinteni.
        10. A benyújtott programterveket, illetve a kitöltött elégedettségi felméréseket az esetleges más, a programok szervezése során leadott egyéb dokumentumokkal elektronikusan (pendrive-on) vagy nyomtatott formában az egyesület irattárában 3 évig meg kell őrizni.


        IV.

        A tagdíj

        1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege az egyesület megalakulásakor 18 év alattiak esetében 1000,- Ft/év, 18 év fölöttiek esetében 2000,- Ft/év, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 28. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
        2. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 28. napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

        V.

        A tagság

        1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
        2. Az egyesületi tag jogállása: az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelességek terhelik. Az egyesületi tag jogait személyesen vagy meghatalmazott képviselője, továbbá kiskorú személy törvényes képviselője útján is gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
        3. Az egyesület tagsága rendes, illetve pártoló tagságból áll.
          1. Rendes tag lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (és amelynek képviselője) az egyesület célkitűzésével egyetért és az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
          2. Pártoló tag lehet az a magánszemély vagy társadalmi, civil szervezet, gazdasági társaság, aki, illetve amely az egyesület elveit, céljait elfogadja, és azok megvalósulását a rendes tagsággal járó kötelezettségektől és/vagy formalitásoktól eltérően (de azokkal nem ellentétesen) kívánja támogatni. Ha a pártoló tag nem természetes személy, képviselője útján vehet részt az egyesület tevékenységében.
        4. Kiskorú személy tagságához törvényes képviselője hozzájárulása is szükséges.

        VI.

        A tagsági jogviszony keletkezése

        Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. A pártoló tag felvételére is a tagfelvétel általános szabályai irányadóak.

        VII.

        A tagsági jogviszony megszűnése

        1. A tagsági jogviszony megszűnik:

        a) a tag kilépésével;

        b) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

        c) a tag kizárásával.

        2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

        3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki az alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

        4. Kizárható a tag akkor is, ha 6 hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 6 hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

        5. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza, és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

        6. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

        7. A tag halála esetén a tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell.

        VIII.

        A tagok jogai

        1. Az egyesület tagja jogosult

        a) az egyesület, illetve szakosztályának tevékenységében részt venni;

        b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;

        c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;

        d) az egyesület irataiba betekintetni;

        e) az egyesület tisztségviselőjévé való választásra, amennyiben 18. életévét betöltötte, és vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

        2. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát törvényes vagy meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

        A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

        A tagok a tagdíjfizetésen túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

        IX.

        A tagok kötelezettségei

        Az egyesület tagja

        a) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;

        b) köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni;

        c) köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani;

        d) köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

        X.

        Az egyesület szervei

        1. Az egyesület szervei

        a) közgyűlés

        b) elnökség

        c) szakosztályok

        d) felügyelő bizottság

        A közgyűlés

        2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

        3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

        a) az alapszabály módosítása;

        b) a tagdíj és egyéb díjak megállapítása

        c) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

        d) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

        e)a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása

        f) az éves költségvetés elfogadása,

        g) az éves beszámoló elfogadása, illetve ezen belül az ügyvezető szerv jelentésének elfogadása az egyesület vagyoni helyzetéről;

        f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása (ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll);

        g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

        h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők kártérítési igényének érvényesítéséről való döntés;

        i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

        4. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalni az éves pénzügyi tervet, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót [Stv. 17. § (1) bek. a) pont].

        5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli, igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a tagok nagy számára való tekintettel a tagok elektronikus levelezési címére történő kézbesítés a kézbesítést visszaigazoló módón való elküldéssel, elektronikus tértivevénnyel, valamint az egyesület honlapján (www.maszatok.hu), továbbá az egyesület hivatalos közösségi oldalán (www.facebook.com/MASZATOK) történő közzététel is. A közgyűlést elsősorban olyan közintézményben kell tartani, ahol a teljes tagság részvétele biztosított (pl. az iskolában vagy a művelődési házban).

        Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és ők egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megtartásához.

        A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább 3 és legfeljebb 15 nappal követő időpontra hívják össze. Az e bekezdésekben foglalt esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított 30 napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra vonatkozó feltételtől eltér.

        A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
        A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
        A napirend kiegészítéséről az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, ezen belül elfogadáskor a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

        Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítéséről, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

        6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

        a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

        b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

        c) vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

        Az ezekben az esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

        7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

        8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv-hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

        9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

        10. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

        a) az egyesület nevét és székhelyét;

        b) a közgyűlés helyét és idejét;

        c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek a nevét;

        d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

        e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

        A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két, erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

        11. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

        a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

        b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

        c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

        d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

        e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

        f) vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

        Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bek.]

        12. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt. [Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

        13. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett taggal vagy tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján való közzétételével egyidejűleg.

        Az elnökség

        14. Az elnökség az egyesület legalább 3 elnökségi tagból (elnökből, alelnökből és gazdasági elnökből) álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Rajtuk kívül a mindenkori szakosztályvezetők is az elnökség tagjai.

        15. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A később megalakult szakosztályokból választott elnökségi tagok mandátumát is meg kell újítani, amikor a régebbi elnökségi tagok megbízatása lejár.

        16. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

        a) a megbízás időtartamának lejártával;

        b) visszahívással;

        c) lemondással;

        d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

        e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben való korlátozásával;

        f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

        A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá.

        17. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

        A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
        A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll [Btk. 61. § (2) bek. i) pont]. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

        18. Az egyesület vezető tisztségviselőinek nevét és adatait nem tartalmazza az alapszabály. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. Képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

        19. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

        a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

        b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

        c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

        d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

        e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

        f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

        g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

        h) a tagság nyilvántartása;

        i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

        j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

        k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

        l) a tag felvételéről való döntés;

        m) szakosztály létrehozása, illetve megszűntetése az egyesület keretében, a szakosztályok tevékenységének ellenőrzése, felügyelete;

        n) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

        20. Az elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

        Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon (pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá az elnökségi tagnak az elektronikus levelezési címére küldött értesítéssel a kézbesítést visszaigazoló módón való elküldéssel, elektronikus tértivevénnyel).

        Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

        Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

        Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

        21. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

        A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

        a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

        b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

        c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

        d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

        e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

        f) vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

        Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

        22. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatokat az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni. [Ectv. 37. § (3) a) pont]

        Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett taggal vagy tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

        A szakosztályok

        23. Az egyesületen belül szakosztályok működnek. A szakosztályok létrehozása, megszüntetése az elnökség feladata.

        24. A szakosztályok alapszabályainak rendelkezései nem lehetnek az egyesület alapszabályá­nak rendelkezéseivel ellentétesek.

        25. A szakosztályok nem önálló jogi személyek, gazdálkodásuk azonban az egyesületen belül elkülönül.

        26. A szakosztályok vezetőit a szakosztály tagjai maguk közül választják. A szakosztályvezető automatikusan tagja a mindenkori elnökségnek.

        27. A szakosztályvezetők feladatai:

        a) kötelesek az elnökség felé évente beszámolni a szakosztály tevékenységéről;

        b) tagnyilvántartás vezetése, a házipénztár kezelése;

        c) elkészítik a szakosztály éves gazdálkodási tervét és biztosítják annak tervszerű végrehajtását;

        d) kezelik a szakosztályhoz befolyó összegeket, beszedik a tagdíjat;

        e) közreműködve mindenben segítik az egyesület könyvelőjének munkáját.

        28. A szakosztályok feladat- és hatásköre:

        A szakosztályok általános, illetve fő tevékenységi körüktől függően speciális feladatokat láthatnak el.

        1. Általános feladatok: a testmozgás, sporttevékenység népszerűsítése; közreműködés a fiatalok szabadidős tevékenységének megszervezésében; hátrányos helyzetű fiatalok számára esélyegyenlőség biztosítása, részvétel a város rendezvényein, versenyek, mérkőzések rendezése; mérkőzéseken való részvétel szervezése, gyalogtúrák, kirándulások, nyári táborok szervezése, oktatás, nevelés; közreműködés az ifjúsági és lakossági tömegsporttal összefüggő sportegyesületi feladatok megvalósításában stb.
        2. Speciális feladatok: természetismeret; kulturális, (néprajzi, építészeti, történelmi, irodalmi stb.) ismeretek bővítése; környezetvédő szemlélet kialakítása.

        A felügyelő bizottság

        1. A közgyűlés az egyesület működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére 3 (három) tagú felügyelő bizottságot választ. A felügyelő bizottság megbízatása 5 (öt) évre szól, tagjai újraválaszthatók. A felügyelő bizottság tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.
        2. A felügyelő bizottságnak nem lehet tagja:
        1. akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn;
        2. aki a vezető szerv elnöke vagy tagja;
        3. aki az egyesülettel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik;
        4. aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a civil szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve
        5. a b)–d) pontban meghatározott személy hozzátartozója
        1. A felügyelő bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. a bizottság határozatképes, ha az össze tag jelen van.
        2. A felügyelő bizottság éves ellenőrzési terve alapján dolgozik, erről az elnökséget tájékoztatja. A felügyelő bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer tartja. A felügyelő bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a felügyelő bizottság elnöke valamint egy, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért jelen lévő bizottsági tag írja alá.
        3. A felügyelő bizottság feladata:
        1. pénz- és vagyonkezelés vizsgálata;
        2. a társadalmi szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és pénzügyi előírások betartásának ellenőrzése;
        3. a gazdálkodás szabályszerűségének az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata;
        4. a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése;
        5. az egyesületi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.
        1. A felügyelő bizottság tagjai feladatuk ellátása során jogosultak az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a vezető tisztségviselőktől tájékoztatást kérni, az egyesület pénztárát ellenőrizni, szerződéseit megvizsgálni, bankszámlájáról felvilágosítást kérni.
        2. Az ellenőrzések megkezdéséről a bizottság elnöke tájékoztatja az egyesület elnökét. az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke – a vizsgálat lezárását követő bizottsági ülésen – tájékoztatja az elnökséget. Ha vizsgálat szabálytalanságot is feltár, akkor a szükséges intézkedések megtételére az elnökséget fel kell kérni.
        3. A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását, az abban foglalt határidőt követő 30 napon belül, utóvizsgálat keretében a felügyelő bizottság ellenőrizheti. Amennyiben a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el vagy az utóvizsgálat nem vezetett eredményre, a bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását.
        4. A felügyelő bizottság tevékenységéről a bizottság elnöke a közgyűlésnek köteles beszámolni.

        XI.

        Az egyesület vagyona és gazdálkodása

        1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az elnökség terjeszt elő és a közgyűlés fogad el. Az elnökség minden évben jelentést készít az egyesület gazdálkodásáról, amelyet elfogadás céljából a közgyűlés elé terjeszt.
        2. Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiak:
        1. tagsági díjak;
        2. önkormányzati támogatások;
        3. magán és jogi személyek támogatásai;
        4. rendezvények bevételei;
        5. pályázati támogatások;
        6. szponzori támogatások;
        7. egyéb bevételek, jutalékok;
        8. SZJA 1%.
        9. Az egyesület működéséhez szükséges főbb kiadások az alábbiak:
        1. adminisztrációs, könyvelési kiadások;
        2. működési kiadások;
        3. eszközbeszerzések;
        4. költségtérítések;
        5. egyéb kiadások.
        1. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
        2. Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.
        3. Az egyesület vagyonával történő gazdálkodás, a vagyon felhasználásáról szóló döntés a közgyűlés által meghatározott keretek között az elnökség hatáskörébe tartozik. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre kell fordítania.
        4. Az egyesület a reá irányadó szabályok megtartásával gazdálkodik. Kettős könyvvitelt vezet. Az üzleti év azonos a naptári évvel, mérleg fordulónapja: december 31.
        5. A könyvvezetés kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik. A be­számoló tartalmazza a mérleget, eredmény-kimutatást és a kiegészítő mellékletet. A be­számoló része a közhasznúsági jelentés.

        XII.

        Megszűnés, törlés a nyilvántartásból

        1. Az egyesület megszűnése:

        1. az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
        • a tagok közgyűlési határozatban kimondják megszűnését;
        • az arra jogosult szerv megszünteti.

        Feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

        1. az előzőeken túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
        • az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
        • vagy az egyesület tagjainak száma 6 (hat) hónapon keresztül nem éri el a 10 (tíz) főt.
        1. az egyesület jogutódlással szűnik meg.

        Az egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

        1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
        1. Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. [Stv. 17.§ (6) bek.]
        2. Az egyesületet törlik a bírósági nyilvántartásból, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával a törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. [Stv. 17. § (7) bek.]

        XIII.

        Záró rendelkezések

        1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk. és az Ectv. rendelkezései az irányadóak.
        2. Jelen alapszabályt az egyesület közgyűlése a 2017/XV/T.GY. számú határozatával fogadta el a hatályban lévő alapszabály egyidejű hatályon kívül helyezésével, amely a Budapest Környéki Törvényszék bejegyző végzése jogerőre emelkedésének napján lépett hatályba, illetve azt az egyesület 2019. október 1-jei, valamint 2020. január 11-i közgyűlésén módosította. Azt követően újabb módosításra került sor a 2022. december 14-i közgyűlésen.

        Záradék: A Cnytv. 38. § (2) bek. alapján igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosításai alapján hatályos tartalmának. A létesítő okirat első módosítására az egyesületnek egyesületből sportegyesületté való átalakulása, valamint az új Ptk.-nak és az Ectv. rendelkezéseinek való megfeleltetés miatt került sor, 2019. október 1-jei és 2020. január 11-i közgyűlés alapszabályt módosító rendelkezéseivel való egységes szerkezetbe foglalás tette szükségesé (a 2019. október 1-jei módosításokat az alapszabály dőlt és vastagon szedett betűkkel, míg a 2020. január 1-i módosításokat vastagon szedett betűkkel tartalmazza az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály). illetve a 2022. december 14-i közgyűlés alapszabály módosító rendelkezéseivel való egységek szerkezetbe foglalása tette szükségessé. (Félkövér betűvel kerültek jelölésre azok a részek, melyek az új szövegrészek, illetve a változások a korábbihoz képest, illetve félkövér dőlt, áthúzott betűvel kerültek kijelölésre a törölt szövegrészek.)

        Maglód, 2022. december 14.

        ………………………………………………..

        Katona-Siklósi Gabriella elnök

        Tanú neve és aláírása:

        Lakcíme:

        Személyi igazolványának száma:

        Tanú neve és aláírása:

        Lakcíme:

        Személyi igazolványának száma: