Tavasszal folytatódtak a túrák. Márciusban ismét a Pilisbe látogattunk el: Kesztölcről kényelmes, szintkülönbség nélküli úton sétáltunk át Klastrompusztára, ahol megnéztük a kolostor romjait, nagyot játszottunk a réten, pénzt is lehetett költeni a közeli turistaházban.
Már ennyi is bőven elég egy sikeres kiránduláshoz, de egy hegyi túra tovább színesítette a programot. A Klastrompuszta feletti hegyoldalban található Legény- és Leány-barlang rövid, de meredek kaptatóval érhető el. Sokan „négykézláb-üzemmódban” közelítették meg a helyet, lekerültek a kabátok, pulóverek. A nyelvünk kilógott, mire felértünk. Azt sem mondhatom, hogy a kilátás kárpótolt minden fáradságért, mert csak az alattunk elterülő – még kopasz – erdőt lehetett látni. De talán a jól végzett munka öröméhez hasonlítható az érzés, ami elfogott bennünket: Hurrá, megcsináltuk!
Itt vezettük be az Igazoló füzetek használatát, amelyben pecséttel kell a túra teljesítését igazolni. Ez lehetett szabályos kék túra pecsét is, vagy csak a magunkkal hozott játéknyomda.
