Január 19-én a szomszédos településre, Gyömrőre készülünk a MASZAT szervezésében. A 8.20-as vonattal utazunk Mendére Találkozunk a nyaralói állomáson 8 órakor. A vonatjegy gyerekeknek 125 Ft, felnőtteknek 250, de több gyerek kísérőjeként mindenféle kedvezmény igénybe vehető. Természetesen Maglódon vagy Gyömrőn is felszállhat az, akinek úgy közelebb. Mendén a Kása-völgyben indulunk el, ami a dombok közé ékelt kis település legszebb része, majd egy jelzetlen úton folytatjuk utunkat Gyömrő felé. Megkeressük a kies tisztáson álló kőtojást, amely Pál Mihály gyömrői szobrászművész alkotása. Ezután a zöld jelzésen gyalogolunk egy kicsit, majd azt elhagyva Felsőfarkasd felé vesszük az irányt. Egy idő után újra találkozunk a zölddel, ezen indulunk újra úticélunk felé. A térkép itt is jelöl egy tervezett piros+ jelzést, de ez sincs még felfestve, csakúgy, mint a Maglód határában lévő. Ezen érjük el a Pest megyei pirosat, amely bevisz bennünket a településre. Utunk az Árvácska kutyamenhely mellett vezet, kérjük, hogy aki tud, hozzon magával egy kis száraz kutyatápot vagy egy-egy konzervet a gazdátlan kutyusoknak. 190-en várják, hogy szerető gazdihoz kerüljenek, köztük Bambi és Banán, a két kedves kutyakölyök. A telepi temető kerítése mellett elhaladva
érkezünk meg a Harmónia Idősek Falva épületegyütteséhez, ahol rövid sétát tehetünk az állatkertben. A tőzegestó mellett elhaladva jutunk el faluba, amely Gyömrő legrégebbi része. Békességben emelkedik a dombon egymás közelében a református templom és a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt katolikus kápolna.
Előbbibe be is megyünk: a szép klasszicista stílusú épületben őrzik ugyanis a város leghíresebb műemlékét, a világhírű olasz szobrászművész, Antonio Canova Búsuló géniusz című márvány reliefjét. Ez minden, ide látogató turistának kötelező látnivaló. Csakúgy, mint a Teleki kastély, amelyhez kis ösvény indul a templom közeléből. Ez is klasszicista stílusban épült az 1840-es években, valószínűleg a kor híres építésze, Hild József tervei alapján.
Ha Gyömrőről esik szó, az embereknek általában II. Rákóczi Ferenc jut az eszükbe először a magyar történelmi személyiségek közül, aki a kastély közelébe n fekvő Mánya-réten táborozott katonáival, és lelkesítő szózatot intézett megfáradt, harci kedvét vesztett sereghez 1705. július 3-án. A gyömrői beszéd, mely írásban is olvasható, kortörténeti és irodalomtörténeti ritkaság egyben. A hatása óriási volt, ezt igazolja a szabadságharc sikeres folytatása. Most nem keressük fel az emlékoszlopot, mert nem vezet turistaút hozzá, és a forgalmas, Üllőre vezető műúton kellene gyalogolni.<
A kastély után az egykori sóúton visz sétálunk tovább. A nevét onnét kapta, hogy ez az út vezetett egykor Pestre, és kifejezetten a só szállítására építették és őrizték. A só bányászatából és értékesítéséből származó jövedelem a királyi kincstár bevételét gyarapította, így nem csoda, hogy különösen vigyáztak rá. Szolnokig vízi úton szállították az értékes ásványkincset, amit ott szekerekre rakodva vittek tovább Pestre. A falusi temetővel szemben magasodik a „Szekeresek dombja”, ahol megpihentek, lovat váltottak a sószállítók.
A falusi temető (vagy református temető) sok régi síremléket tartogat a látogatók számára, kimagasodik közülük a Teleki kripta, amely örök nyugalmat nyújt az utolsó kastélyban lakott Teleki grófnak és feleségének.
Amikor elérjük a római kori kőhidat, akkor már közel vagyunk a túra végéhez. Elhagyjuk az Ecser irányában folytatódó sóutat és a Szil-völgyön keresztül érkezünk meg rövid séta után a nyaralói állomáshoz.
Szeretnénk visszatérni ahhoz a régi hagyományunkhoz, hogy csapatokban indulunk útnak, és a felnőttek mellett most már a felsősök is kipróbálhatják magukat a kicsik vezetőiként.
Szeretettel várunk Benneteket: Kati néni, Csaba bácsi
